Megváltozott egyéni információfeldolgozási stratégiák Instant messaging

innovacio_megvaltozott_egyeni_info


A téma kettős célkitűzéssel indult: 

  • alapkutatás szintű célkitűzés:
    megállapítások és hipotézisek arról, hogy az azonnali üzenetek intenzív használata milyen következményekkel jár a fiatalok kognitív működésére; ezek a megállapított vagy feltételezett hatások milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak a szellemi fejlődésre és a teljesítményre,
  • alkalmazott kutatási célkitűzés:
    az azonnali üzenetek használatának tipológiája és motivációja alapján javaslatokat tenni olyan új szolgáltatásokra, amelyek vonzóbbá teszik ezt a kommunikációs formát a fiatalok számára.


A kutatás lebonyolítási módszertanaként a következőket választottuk:

  • naplózott üzenetek tartalomelemzése,
  • naplózott üzenetek pragmatikai/kommunikációs/szociolingvisztikai elemzése,
  • az élmények felderítése online és személyes fókuszcsoportokkal.


A kutatás eredményeként megállapítottuk, hogy a fiatalok kognitív stratégiái szempontjából az azonnali üzeneteknek vannak mind pozitív, mind negatív hatásai. Mivel a fiatalok jobbára valamilyen fő tevékenység (pl. tanulás) mellett használják az azonnali üzeneteket, célszerű a szolgáltatásokat úgy igazítani, hogy inkább az előnyök domborodjanak ki. A feladat jellege befolyással van a hatásra: nehéz, koncentrációt igénylő feladatok esetében eltereli a figyelmet, és ezáltal rontja a teljesítményt az azonnali üzenetek cseréje, könnyű vagy rutinszerű feladatok esetében ellenben frissen tartja a figyelmet, megvéd a monotónia teljesítményromboló hatásával szemben.
Kimondott pozitív hatása, hogy az éppen végzett tevékenységhez szükséges és releváns információhoz gyorsan és a tevékenység minimális megszakításával hozzá lehet jutni. 

A kutatás eredménye azt is megmutatta, hogy olyan, az adott élethelyzethez alkalmazható szolgáltatásokra mutatkozik igény, amelyek ezt a funkciót erősítik, hatékonyabbá teszik. Igény van olyan puhatolózást segítő funkcióra, amivel a másik presszionálása nélkül kezdeményezhetnek például csevegést („felhívhatlak?” funkció). Az emotikonok fontos szerepet játszanak az üzenetek értelmezésében, de igény van a finomításukra, a testre szabásuk megkönnyítésére. Célszerű előre gyártott udvariassági fordulatok gazdag repertoárját kínálni, megadva az egyéni repertoár összeállításának kényelmes lehetőségét. Sikere lenne egy olyan funkciónak is, amelynek segítségével egy archiválási rendszer lehetővé tenné az ilyen „sztorizásból” a csoport saját „mitológiájának” megteremtését.